How to reduce the number of 1.5 billion potential civil lawsuits to a bunch of restaurant goers (still hungry)

Shopping centre, ‘oriental cuisine’.
Starting to eat the spicy chicken I immediately understand the reason behind the name choice of the restaurant: ‘Asian’. 
No wonder – if it was called ‘Chinese’, there would be 1.4 billion people immediately filing a lawsuit for Defamation.
(If ‘Vietnamese’, it would be only 100 million, though).
I have ordered a ‘small portion’ – for the exact quantity definition see the attached photo. 
First I am so naive to think that the staff member, seeing my slender figure, feels sorry for me, so she gives me a double… but then I realise it must be herself who normally has to carry home all the leftover, and she loves her own family as much as I do mine, so why would she want to punish them, of course.
___________
Üzletközpont, ázsiai konyha.
Nagyon rég ettem ilyet, az íz és állag alapján rögtön megértem a névadás okát: “Ázsia”. 
Nem is csoda, mert ha kiírja, hogy “kínai”, abban a pillanatban fogja 1.4 milliárd ember felháborodottan magánvádas eljárásban beperelni becsületsértésért.
(Oke-oké, ha “vietnami”, akkor csak 100 millió).
Fél adagot kérek, melynek definíciója a csatolt fotón megtekinthető. 
Először elbizakodottan arra gondolok, hogy azért kapok mégis ilyen hatalmas mennyiséget, mert sudár alkatomból ítélve a konyhás néni úgy ítéli meg, hogy nyilvánvalóan éhezem, ám kóstolás után rájövök, hogy a megmaradt mennyiséget minden bizonnyal neki kell hazavinnie, és hozzám hasonlóan ő is szereti a családját, miért akarna tehát nekik rosszat.

Aviation security


Recently at Eindhoven airport my son’s (9) transparent blue pistol – that shoots out pingpong balls – got confiscated (together with ammunition) as ‘object prone for threats’.

The attached photo demonstrates the incriminated weapon, together with the utmost radical and violent (now however a little droopy) underaged international terrorist.

For me, a lawyer, it is also a heartwarming experience whenever we obey not only the letter, but also the spirit of the law, as I am convinced that thanks to the vigilance of the security personnel, after these measures all passengers could proceed to their destinations with a considerably higher level of safety.

_______________

Ma megvettem a repülőjegyeket közelgő nyaralásunkhoz. Hollandiából indulunk majd, amiről eszembe jut az a közelmúltbeli eset, mikoris a reptéri biztonsági ellenőrzés során Waltertől (9) elkobozták a világoskék áttetsző műanyag pisztolyát, ami pingpinglabdakat lő ki (a 3 db hozzátartozó lőszerrel együtt), mint “más utasokban félelem keltésére alkalmas eszközt”.
A személyzet elkötelezett éberségének hála az esetet követően már végképp teljes biztonságban éreztem magam.
A képen az inkriminált eszköz, valamint az amúgy mindenre elszánt (bár ekkorra kissé szottyadt) Kiskorú Kőrözött Nemzetközi Terrorista látható.

Juan Carlos for President

My daughter (13 years old) has been learning to play the jazz saxophone for 5 months. 
Her teacher, Juan C, a gentleman from Cuba, is a professional musician, who has taken up teaching not so long ago – meaning he does not necessarily follow the ‘music school protocols’ in each and every aspect.
Now e.g. in order to introduce his students to the Real World from a very early age of their studies, for today he organised a small concert for them in one of the local jazz cafes in Antwerp.
I find it simply gorgeous – at least I still clearly remember that the peak moment of my music school studies was when I could play at the Christmas concert in the local old-age home.
My daughter’s concert performance has been recorded, which – in order not to hurt the sensitivity of those of my readers here who are not completely deaf – I’m not going to show now. 
Rather a photo: this was taken 5 months ago, the day when she could touch her saxophone for the first time.
By the way, approximately the same day when I last saw her practicing.
______________
– Hungarian follows –
Szóval az úgy volt, h Noémi (13) 5 hónapja a helyi zeneiskola szervezésében jazz szaxofonozni tanul. 
Az oktatója, Juan Carlos, egy kubai úriember, aki főfoglalkozású koncertzenész, valamint saját produkciós céget irányít. 
Utóbbi okán, tehát hogy a tanítás inkább mellékszál az életében, és amúgy gyakorló előadó, az oktatási módszertanról alkotott nézetei sem a zeneiskolákban (legalábbis számomra) megszokottak. 
Annak érdekében pl hogy a gyerekek ne csupán az iskola elzárt világában zenéljenek, hanem már rögtön a hangszerrel való ismerkedés kezdeteitől megtapasztalhassák, hogy mire is (lesz majd egyszer soká) jó ez az egész, szervezett nekik mára egy fellépést az egyik helyi jazz kávéházban.
Szerintem az ötlet káprázatos, legalábbis én még élénken emlékszem, hogy zeneiskolai hangszeres tanulmányaim csúcspontját az a délután jelentette, mikor karácsonyi műsor keretében felléptünk a kerületi idősek otthonában.  
Lányom mai szerepléséről egyébként videofelvétel is készült, amit a nem teljesen süket olvasókra tekintettel most inkább nem tennék közzé – majd ha már a játszott dallam is felismerhető lesz. Az addig hátralevő 10-15 évet a fentebb csatolt fotóval kívánom áthidalni: ez a kép aznap készült, amikor 5 hónappal ezelőtt először fogta kezébe a hangszert. 
Megjegyzem, gyakorolni is hozzávetőlegesen ekkor láttam utoljára.

Health above all

– Hungarian follows –
Ok, so according to the doctor’s instructions Grandma needs to take a half from this pill.
Ps: my mobile phone together with the phone number of the Emergency carefully prepared on the table. If I don’t come any more, I did not have anything left to push the keyboard with.

But hey, 1-2 chopped-off fingers, what’s that? A very tiny sacrifice – health is more important.

______________
Tehát akkor az orvos utasítása szerint nagyinak ebből kell bevennie felet.
Ui: A mobilom az Ügyelet számával egyetemben az asztalon gondosan elhelyezve. Ha többé nem jelentkeznék, akkor nem maradt mivel bepötyögnöm a számokat.
De 1-2 levágott ujj – mégis mi az? Aprócska áldozat az egészség oltárán.

Some words on different perspectives..

Just seen this photo on the internet.

I asked my family members to interpret the picture:

My older child (13 – a Generation Z teenager..): “The 2 birds are fighting for food!”

Then I asked her little brother (9): “They are sharing food/ feeding each other..”.

Asked myself, a lawyer: “It’s what we call a ‘joint possession’..”

Asked my husband, an engineer: “The fish is too big, the birds are trying to cut it into two.”

Whatever the interpretation is, it would most probably not be the right moment to run a satisfaction survey on the fish, as the client.