Right time – wrong place

Beginning of this week I had the opportunity to participate in my 1st Telepresence Meeting ever. A bit similar to the video conference facility, so the participants not only hear but also see each other, but in Telepresence you have several grandiose screens, making it possible to invite many parties at the same time, and everyone hears and sees everyone. Picture quality is marvellous, you see each others’ face in real life size – and as for the sound, well, if someone turns pages in her documents in Prague, from the mere sound I am able to tell in Brussels which page she is at.

5 countries are present on our meeting, in which I am demonstrating talents as the organizer – so it is important enough things go smooth.

Originally I invited a 6th county, too, but there the colleague had an urgent call so she excused herself. For this reason her meeting room is shown empty on the big screen.

The meeting has started. We are just discussing a key topic, when I (also all other participants) see a lady entering the room of the 6th county. I immediately realize she is not our invited colleague, so it crosses my mind the invited colleague must have quickly delegated this meeting to another local colleague, very nice of her, so far so good.

Then this lady goes to the meeting room table, and takes out something from her pocket… which is a cloth ….. ohnoo she is starting to dust the furniture!

In the other 5 participating countries there are more and more colleagues who are unsuccessfully trying to suppress their smilies, and I am just about to raise my voice and inform the lady that here we are having a meeting actually – when she steps to the door – and leaves the room.

So I conclude also smiling in myself that, thanks God, the reputation of our Utmost Serious Meeting has been retained, and that even the best script writer wouldn’t have been able to think of a funnier intermezzo….

when the door re-opens, the same lady enters, but this time not alone: she is dragging something heavy with herself….. oh noooo…. cannot be…. this…. is….. an….. INDUSTRIAL VACUUM CLEANER!!!!!

She is switching it on.

.

.

.

Have I mentioned you already the perfect sound quality of Telepresence meetings….

where even the sound of papers…..?

I black out.

Curtains.

You just can’t have it all

…the feeling when you visit with the family the hyper automated cinema full of innovative ideas (e.g. self-purchase counters..) and you pay EUR 50 for the 4 of you.. and then you need queue up for the toilets where they ask you to pay an extra EUR 0.40 – in cash..

Customer experience.

Still a long way to go.

Innovation

Me (enthusiastically): ‘Look at that innovative solution on the beer crate – a handle in the middle! I cannot recall it from earlier, there were handles only on the 2 sides..’

My husband (mutually enthusiastic): ‘Indeed! Isn’t technological revolution wonderful! How easier life has become for single alcoholists!’

Personalised offer

Me (upset, to my husband):
‘Guess what.  I am just reserving flight tickets for the summer, and if I book for the 4 of us, the ticket price is x EUR. 
But if I include my mum as 5th person in our booking, each ticket is calculated at a 10 EUR higher price..
So the air company must be using a different pricing from 5 persons in a group.. Would you call it ‘customer centric’??’
My husband (in a helpful, objective tone): 
‘It depends. Any chance they know your mum?’
______________
Én (meglepetten/ bosszankodva repülőjegy foglalás közben): 
“Huu mire jöttem rá: ha négyünknek akarok csak jegyet venni, akkor a jegyár/db = iksz EUR, ha viszont anyukámat is a mi foglalásunkba teszem, akkor minden jegyet 10 EUR-ral drágábban számol..!! Ezek szerint 5 főtől magasabb árat számol a légitársaság..”
 
Házastársam (semleges arckifejezéssel, segítőkész hanghordozással): “Nem lehet, hogy csak ismerik anyukádat?”

Lack of lack of enthusiasm

Each and every year it is the citizens of Antwerp who can decide which TOP12 ideas to spend the 10% of the city budget (EUR 1.4m) on.

This year one of the winning initiatives was ‘Let’s make the streets greener’ – and you really can’t accuse people of the lack of enthusiasm..

_____________

Anélkül, hogy telezsúfolnám e sorokat részletekkel: Antwerpen város költségvetésének 10%-áról (EUR 1.4m) minden évben a helyi lakosok dönthetnek: milyen 12 legfontosabb dologra költsön a városvezetés, és mennyit.

Idén előkelő helyen futott be a “Növeljük a városi zöldterület arányát” gondolat – és a lakosság igazán nem vádolható a lelkesedés hiányával..

Books and their covers

My daughter (13) has recently received braces on her teeth.

She could choose between many different colours, finally ending up with a pink set.

The dentist, a lady in her 50s, gave her a big smile and confirmed that she could totally understand the colour choice, being ‘nicely girlish’.

My daughter listened to her politely, eventually remarking: 

‘It could be also a reason for my choice. 

..But actually, this is the shade of colour that best matches the anti-theft alert app that I installed on my smartphone a while ago, and use as a Wallpaper ever since.’


Never judge a book by its colour – nor a generation Z female by her braces colour.

________


Noémi (13) a napokban fogszabályzót kapott.

Rengeteg színből választhatott – végül a rózsaszín mellett döntött.


A fogász, egy 50 körüli hölgy, mindezt széles (és hibátlan) mosollyal nyugtázta, és biztosította lányom, hogy teljességgel megérti döntését, mert “a rózsaszín az olyan aranyosan lányos”.


Lányom udvariasan végighallgatta, majd a kedvesen megjegyezte, hogy akár ez is lehetne döntése alapja, bár ő történetesen azért ezt a színt választotta, mivel árnyalatban ez passzol leginkább ahhoz a lopásgátló app-hez, amit a napokban installált, és amit screen-saver azóta is használ az iPhone-ján.


Ne ítélj meg egy könyvet a borítója – egy tinédzser lányt pedig a fogszabályzó színe alapján.


The truth and nothing but the truth

Returning from our trip to Hungary, just before boarding we are instructed to wait in the airport building for at least 30 minutes. 
After which we can see several grim-looking police officers getting into their vans accompanied by some police dogs – leaving our airplane. 
On the side of the police vans each and every passenger (including those with Serious Eyesight Disorder) can read the comforting message (written in capital letters, font size approx. 36473): 
‘Police Department – Special Unit – EXPLOSIVES’.
I do not doubt those Police officers do their job properly and with utmost care.
I also highly appreciate the efforts taken by the Airport to make sure passengers – in the spirit of full transparency – are properly informed of any relevant circumstances regarding their flights, such as an eventual security operation, e.g. extended search for detonators, explosives.. 
But then – once the airplane HAS received the green light for departure – couldn’t just authorities pretend those officers work for some police department completely different from ‘EXPLOSIVES’, such as Protection of Public Morals or Traffic Violations?
There can be situations in which one may prefer to believe that the reason for Police attendance is rather that two otherwise married  members of the cabin crew have been caught in a heated private appointment on seats 27 A-C, or that the pilot is suspected of having breached the speed limit somewhere in the Belgian stratosphere in the course of the previous flight. And ‘2 minutes before boarding’ seems just one of those situations..
______________
Ma, mikor magyarországi utunk végén a reptéren beszálláshoz készülődünk, kb. 30 percet késik a boarding. Mikor végül mégis megnyitják a kijelölt kaput, 2 rendőrfurgon látható a repülőgép mellett, amelybe marcona egyenruhások sora száll éppen be néhány rendőr-eb társaságában, majd fentebb emlitettek komor arccal távoznak. 
A furgonok oldalán a kb 28384-es betűnagyságú felirat készséggel tájékoztatja az utazóközönség minden egyes tagját (beleértve a súlyos látássérülteket is) miszerint: “TŰZSZERÉSZEK”.
Nem kétlem, hogy a Rendőrség rendkívül alaposan, a legnagyobb körültekintés mellett végzi feladatát – bármi is az.
Ugyancsak nagyra értékelem a Reptér azirányú törekvését, mely az utazóközönség teljeskörű transzparens tájékoztatására irányul, nem rejtve el egy esetleges, a járatot érintő, fokozott biztonsági ellenőrzés (pl. robbanóanyag, detonátor keresése a fedélzeten) tényét sem.
Így csak egészen halkan érdeklődöm, hogy az ilyen, és csupán az ilyen esetekben, nem tehetne-e mégis úgy a Tisztelt Hatóság, mintha nem is Tűzszerészek, hanem inkább az Erkölcsrerendészet vagy a Közlekedési Kihágások Ügyosztálya munkatársainak akadt volna halaszthatatlan dolga a fedélzeten 2 perccel felszállás előtt?
Létezhetnek ugyanis olyan szituációk, amikor a megerősített rendőrségi jelenlét pontos oka helyett – ha már egyszer a gép megkapta a felszállási engedélyt –  szívesebben hinném azt, hogy a repülőgép személyzetének két tagját a közerkölcsöt alapjaiban megrengető bűnös paráználkodáson kapták rajta a 27 A-C ülések magasságában, vagy hogy a kapitány az előző járattal Belgium légterében egyízben átlépte a sebességhatárt, amiért is büntetőpont kerül a jogosítványába, 2x kimarad a dobásból, vagy tudomisén – és a “2 perccel boarding előtt” az épp ilyen szituációnak tűnik..