Sex – for the good cause

Antwerp Government Office (‘stadsloket’), health prevention campaign encourages inhabitants to choose the stairs instead of the elevator:

‘Those who take the stairs have better sexual life.’

Good news: there are still some governments which think that public funds should be spent on messages serving the public interest.

Later

Our son (10): ‘Mama, I’ve heard a word and don’t know what it means.’

Me: ‘Which word is that?’

He: ‘Abortion.’

Me: ‘Well.

If a woman doesn’t want to have a child, she goes to a hospital, and the doctors, with an operation, take the baby out of her tummy, when the baby is very very very small, months before it would be born.’

He (heavily thinking): ‘Take out?’

Me: ‘Yes.’

He: ‘But… then the doctors need to do it very very carefully to make sure the baby doesn’t get hurt..’

.

.

Ok. A topic maybe for later.

Almost vacation

Our son (10) comes home today, giving me an envelope from school. I ask him to open it, he starts to read it out:

‘Oh, it’s about vacation!!’

(Note: vacation in Dutch – ‘vakantie’)

He (surprised): ‘..Only they spelt it with double ‘c’ instead of a ‘k’..’

Me: ‘Hmm, could you show me for a second? …. Ah, I see… it is not a spelling mistake: the 1st ‘c’ in this word you pronounce as a ‘k’ in most languages..’

He: ‘Oh nooooooooooo!!!!’

Innovation

Me (enthusiastically): ‘Look at that innovative solution on the beer crate – a handle in the middle! I cannot recall it from earlier, there were handles only on the 2 sides..’

My husband (mutually enthusiastic): ‘Indeed! Isn’t technological revolution wonderful! How easier life has become for single alcoholists!’

Charmeur

We have an acquaintance – a kind lady in her 60s, she leads a very sporty life, and cares about her appearance in every respect – of which she is rather proud.

At this moment she is trying to chitchat with our little son.

Sporty Lady (sending an encouraging smile): ‘And, Walter, can you guess how old I am?’

Walter (carefully studying her before giving an answer): ’80?’

Walter is a charmeur.

Viszlát

A mai napon fogászati kezelésre voltam hivatalos.

Belépve Ismerős DrÚr szentélyébe:

Ő: “Hogy van mindig?”

Én: “Ameddig önnel találkozom, remekül.”

Ő: Ez igazán kedves!!”

Én: “Úgy értem AMEDDIG. Aztán ez egész gyorsan el szokott múlni.”

Ő (lefittyedt mosollyal): “Egy pillanatra pedig azt gondoltam, hogy ön más, mint a többi páciensem…”

Én (érzelemittasan): “Dehát épp arra készül hogy kihúzza a bölcsességfogam!!”

Ő: “Nézze. Rossz helyen van. Kinőtt – hiba volt…egyáltalán mi szüksége van magának bölcsességfogra? Úgy látom, nem szorul tuningra.”

Én: “Ez taktikus volt. Most mondta életében először, még soha senki más páciensnek, jól gondolom?”

Ő: “Ön feltűnően gyanakvó. Kérem, foglaljon helyet a fogorvosi székben..”

Megtörténik a művelet.

Ő: “Natessék, itt van. Kívánja eltenni szuvenírnak?”

Én: “Well, a “szuvenír” szóról nekem több minden beugrik, pl parfüm, édesség … de kihúzott bölcsességfog most valahogy nem. Így az ünnepélyes átadástól ezúttal eltekinthetünk.”

Ő: “Csalódottá tesz..”

Én: “Úgy érzem, az ezzel járó pszichés tehert most fel fogom tudni dolgozni. Viszlát! Azaz miket is beszélek…”

Ő: “Késő, már kimondta. Viszlát!”