Design thinking

Question of the week: what is the major difference between the first 2 photos.

Pardon? That the 1st one contains whisky while the 2nd one chocomelk?


Any other guesses?

Then I come out with the solution: the biggest difference can be found in knowing the target market segment: while the product designer of the whisky glass could obviously see the world through the eyes of a drunken person, the designer of the Chocomelk apparently had never seen a child before. It would be difficult otherwise to find a reason of a cocoa cup which dramatically narrows towards the bottom, making the whole mug so easy to knock over for 0-7 year-old citizens, being the target audience of the product – while the whisky glass stands solid, impossible to be knocked over.

And you know what? After creating the cup, the designer wasn’t completely satisfied with this Masterpiece: as there still might be children who eventually manage to balance the cup. So he didn’t take a rest, and went further to design an accompanying soucer – you know, with the little circle shaped edge in the middle. So children with exceptional manual skills, who survived Level 1 (not knocking the cup over), can still fail the Advanced Level (placing the cup back on the soucer), so the Chocomelk can still land on the table/ in their lap.

Of course I totally follow the mental process of the designer thinking that the cup works very well with those children below 7 who have perfect fine-motoric skills AND are able to sit at restaurant tables motionless for hours – and I would really not want to disturb him with the special needs of the children belonging to the rest 99.9% of the target group.

I can hardly believe that there have been mamas/ papas/ grannies in the past 20 years who have not seen a child knocking over a Chocomelk in their direct surrounding – or, if their child was lucky enough, have not been sitting themselves by restaurant tables with a completely alert nerve system, being terrified WHEN the drink will be knocked over.

I wouldn’t be surprised if one day it turned out that the Chocomelk designer was financially supported by the alcohol lobby, so to make parents promote their children’s getting used to drinking whisky as soon as possible.


I already travelled with this gentleman one morning last week, too – I recognise the shoes and coat.

..And once it has turned this way, I have just woken him up before we got to Brussels-North railway station, where I know he needs to get off.

He was so happy & grateful. We wished each other a nice day, hoping to meet also next time.

And studies dare to say that commuting has a negative impact on your social network..

Customer centricity

I have just received a letter with an invoice from the PATHOLOGY department of a hospital.

The pathology department warmly welcomes me, reassuring they are utmost delighted that they can greet me among their new clients.

Later the letter describes that it is about the laboratory test I had some weeks ago, which (apparently) goes to pathology to evaluate the results.

I sincerely hope that Pathology being the receiving institution is part of the Standard Operating Procedure, rather than the outcome of an accurate customer segmentation based on my test results.

Fit & proper

Dear Mr(Ms) Bicycle Thief,

You were so kind to have very recently visited us – more specifically my vehicle parking on the street in front of my home.

You could eventually not steal it, still you managed to break a piece in the lock, due to which I cannot use it either.

As for the ethical and moral aspects of your profession, I would rather not touch upon that topic now, as I am afraid we have a significantly differing standpoint in this regard.

Nevertheless, I would like to share with you some objective observations regarding your activity:

All professions have some basic requirements – some fundamental criteria if you want to make a successful career in it – and yours is not an exception.

In case you next time consider to borrow a bicycle that happens to belong to somebody else, and thus you do not have the necessary keys to the vehicle, you might want to resolve this situation with your own mechanical devices – which may or may not be proper for this act.

Therefore, before next time you take action, you might want to assess the situation first whether you are technically equipped to successfully engage in the activity of stealing.

You need to know that for bicycles above a certain value there are safety measures built in the construction itself these days, which makes it somewhat longer to complete the action of stealing… in case you have the necessary equipment AND the sufficient professional experience – the above being conjunctive conditions.

Therefore, before taking a next action tonight, I recommend you to do the below Quick Self-Test in order to properly judge the Adequacy of your Criminal Capacities:

Questions related to the objects you use:

1.) ‘Do I have the proper devices?’

including (but not limited to)

a.) Do I have them from a reliable source’ (e.g. whether I have purchased – sorry, stole – them from a top criminal, or somebody lower rated in my industry)

b.) Do I regularly upgrade my equipment to be aligned with the latest technological developments in my profession (e.g. fit to open new generation bike locks, fit to cut the latest chain types..)

Questions related to your person:

2.) Do I have sufficient years of experience in my chosen business line?

3.) Am I fit to get engaged in the planned specific activity?

a.) Am I handy, in general?

b.) Do I regularly keep my knowledge up-to-date? (e.g. follow up professional literature, attend conferences, meet-ups on the newest trends in modus operandi..)

4.) Do I have good professional reputation amongst my peers? (e.g. am I considered a role model for upcoming professionals).

In case – and only in case – your answer is a ‘yes’ to all above questions, should you invest your valuable time in trying to steal a vehicle.

Otherwise it becomes a ‘lose-lose’ situation, perfectly pointless for all impacted stakeholders.

Thank you for considering the above.

Vital statistics

I have just received an email from a male colleague from a bank-branch: he is asking about my height and weight measurements.
I politely ask him whether the Bank has opened a modelling agency (‘broadening activity scope’) for which reason the above data are inevitable – but he quickly clarifies that he needs them for the life insurance I have recently requested for.
My reply attached.
Az imént kaptam e-mailt egy bankfióki ügyintéző férfikollégától, melyben magasságom és súlyom iránt érdeklődik.
Udvariasan visszakérdezek, hogy a bank a közelmúltban tudtomon kívül esetleg modellügynökséget nyitott-e, mely körülmény természetesen azonnal megmagyarázná a hirtelen támadt érdeklődést. 
A kolléga tisztázza hogy nem, ellenben a minap kötött életbiztosításomhoz szükséges a fenti 2 adat.
Válaszom csatolva.

Personalised offer

Me (upset, to my husband):
‘Guess what.  I am just reserving flight tickets for the summer, and if I book for the 4 of us, the ticket price is x EUR. 
But if I include my mum as 5th person in our booking, each ticket is calculated at a 10 EUR higher price..
So the air company must be using a different pricing from 5 persons in a group.. Would you call it ‘customer centric’??’
My husband (in a helpful, objective tone): 
‘It depends. Any chance they know your mum?’
Én (meglepetten/ bosszankodva repülőjegy foglalás közben): 
“Huu mire jöttem rá: ha négyünknek akarok csak jegyet venni, akkor a jegyár/db = iksz EUR, ha viszont anyukámat is a mi foglalásunkba teszem, akkor minden jegyet 10 EUR-ral drágábban számol..!! Ezek szerint 5 főtől magasabb árat számol a légitársaság..”
Házastársam (semleges arckifejezéssel, segítőkész hanghordozással): “Nem lehet, hogy csak ismerik anyukádat?”

Family as unlimited source of innovation

Innovation idea: free Parental Control App.

When you visit huge places where the risk is high that your child may get lost, in order to easily find her back all you need is to install this app which will show you the map of the building with detailed information on the location of the electric outlets.

The 2.0 version of the same app will add the map of the best Public WiFi Hotspots of the same building.


Innovációs javaslat: ingyenes Szülői Felügyeleti app.

Nagyobb épületek, pl pláza családi látogatásakor, ahol fennáll a veszélye annak, hogy a családtagok szem elől tévesztik egymást, tinédzser gyermekek megtalálása a jövőben játszi könnyedséggel!! 
Mindössze ezen app installálása szükséges, mely az épület villamos tervrajza betöltésével megmutatja a helyszínen található konnektorok elhelyezkedését.
Fejlesztés alatt: ugyanezen app 2.0 verziója már az épület legerősebb nyilvános wi-fi hotspotok szerinti alaprajzát is tartalmazza.

Books and their covers

My daughter (13) has recently received braces on her teeth.

She could choose between many different colours, finally ending up with a pink set.

The dentist, a lady in her 50s, gave her a big smile and confirmed that she could totally understand the colour choice, being ‘nicely girlish’.

My daughter listened to her politely, eventually remarking: 

‘It could be also a reason for my choice. 

..But actually, this is the shade of colour that best matches the anti-theft alert app that I installed on my smartphone a while ago, and use as a Wallpaper ever since.’

Never judge a book by its colour – nor a generation Z female by her braces colour.


Noémi (13) a napokban fogszabályzót kapott.

Rengeteg színből választhatott – végül a rózsaszín mellett döntött.

A fogász, egy 50 körüli hölgy, mindezt széles (és hibátlan) mosollyal nyugtázta, és biztosította lányom, hogy teljességgel megérti döntését, mert “a rózsaszín az olyan aranyosan lányos”.

Lányom udvariasan végighallgatta, majd a kedvesen megjegyezte, hogy akár ez is lehetne döntése alapja, bár ő történetesen azért ezt a színt választotta, mivel árnyalatban ez passzol leginkább ahhoz a lopásgátló app-hez, amit a napokban installált, és amit screen-saver azóta is használ az iPhone-ján.

Ne ítélj meg egy könyvet a borítója – egy tinédzser lányt pedig a fogszabályzó színe alapján.

The truth and nothing but the truth

Returning from our trip to Hungary, just before boarding we are instructed to wait in the airport building for at least 30 minutes. 
After which we can see several grim-looking police officers getting into their vans accompanied by some police dogs – leaving our airplane. 
On the side of the police vans each and every passenger (including those with Serious Eyesight Disorder) can read the comforting message (written in capital letters, font size approx. 36473): 
‘Police Department – Special Unit – EXPLOSIVES’.
I do not doubt those Police officers do their job properly and with utmost care.
I also highly appreciate the efforts taken by the Airport to make sure passengers – in the spirit of full transparency – are properly informed of any relevant circumstances regarding their flights, such as an eventual security operation, e.g. extended search for detonators, explosives.. 
But then – once the airplane HAS received the green light for departure – couldn’t just authorities pretend those officers work for some police department completely different from ‘EXPLOSIVES’, such as Protection of Public Morals or Traffic Violations?
There can be situations in which one may prefer to believe that the reason for Police attendance is rather that two otherwise married  members of the cabin crew have been caught in a heated private appointment on seats 27 A-C, or that the pilot is suspected of having breached the speed limit somewhere in the Belgian stratosphere in the course of the previous flight. And ‘2 minutes before boarding’ seems just one of those situations..
Ma, mikor magyarországi utunk végén a reptéren beszálláshoz készülődünk, kb. 30 percet késik a boarding. Mikor végül mégis megnyitják a kijelölt kaput, 2 rendőrfurgon látható a repülőgép mellett, amelybe marcona egyenruhások sora száll éppen be néhány rendőr-eb társaságában, majd fentebb emlitettek komor arccal távoznak. 
A furgonok oldalán a kb 28384-es betűnagyságú felirat készséggel tájékoztatja az utazóközönség minden egyes tagját (beleértve a súlyos látássérülteket is) miszerint: “TŰZSZERÉSZEK”.
Nem kétlem, hogy a Rendőrség rendkívül alaposan, a legnagyobb körültekintés mellett végzi feladatát – bármi is az.
Ugyancsak nagyra értékelem a Reptér azirányú törekvését, mely az utazóközönség teljeskörű transzparens tájékoztatására irányul, nem rejtve el egy esetleges, a járatot érintő, fokozott biztonsági ellenőrzés (pl. robbanóanyag, detonátor keresése a fedélzeten) tényét sem.
Így csak egészen halkan érdeklődöm, hogy az ilyen, és csupán az ilyen esetekben, nem tehetne-e mégis úgy a Tisztelt Hatóság, mintha nem is Tűzszerészek, hanem inkább az Erkölcsrerendészet vagy a Közlekedési Kihágások Ügyosztálya munkatársainak akadt volna halaszthatatlan dolga a fedélzeten 2 perccel felszállás előtt?
Létezhetnek ugyanis olyan szituációk, amikor a megerősített rendőrségi jelenlét pontos oka helyett – ha már egyszer a gép megkapta a felszállási engedélyt –  szívesebben hinném azt, hogy a repülőgép személyzetének két tagját a közerkölcsöt alapjaiban megrengető bűnös paráználkodáson kapták rajta a 27 A-C ülések magasságában, vagy hogy a kapitány az előző járattal Belgium légterében egyízben átlépte a sebességhatárt, amiért is büntetőpont kerül a jogosítványába, 2x kimarad a dobásból, vagy tudomisén – és a “2 perccel boarding előtt” az épp ilyen szituációnak tűnik..

How to reduce the number of 1.5 billion potential civil lawsuits to a bunch of restaurant goers (still hungry)

Shopping centre, ‘oriental cuisine’.
Starting to eat the spicy chicken I immediately understand the reason behind the name choice of the restaurant: ‘Asian’. 
No wonder – if it was called ‘Chinese’, there would be 1.4 billion people immediately filing a lawsuit for Defamation.
(If ‘Vietnamese’, it would be only 100 million, though).
I have ordered a ‘small portion’ – for the exact quantity definition see the attached photo. 
First I am so naive to think that the staff member, seeing my slender figure, feels sorry for me, so she gives me a double… but then I realise it must be herself who normally has to carry home all the leftover, and she loves her own family as much as I do mine, so why would she want to punish them, of course.
Üzletközpont, ázsiai konyha.
Nagyon rég ettem ilyet, az íz és állag alapján rögtön megértem a névadás okát: “Ázsia”. 
Nem is csoda, mert ha kiírja, hogy “kínai”, abban a pillanatban fogja 1.4 milliárd ember felháborodottan magánvádas eljárásban beperelni becsületsértésért.
(Oke-oké, ha “vietnami”, akkor csak 100 millió).
Fél adagot kérek, melynek definíciója a csatolt fotón megtekinthető. 
Először elbizakodottan arra gondolok, hogy azért kapok mégis ilyen hatalmas mennyiséget, mert sudár alkatomból ítélve a konyhás néni úgy ítéli meg, hogy nyilvánvalóan éhezem, ám kóstolás után rájövök, hogy a megmaradt mennyiséget minden bizonnyal neki kell hazavinnie, és hozzám hasonlóan ő is szereti a családját, miért akarna tehát nekik rosszat.

Aviation security

Recently at Eindhoven airport my son’s (9) transparent blue pistol – that shoots out pingpong balls – got confiscated (together with ammunition) as ‘object prone for threats’.

The attached photo demonstrates the incriminated weapon, together with the utmost radical and violent (now however a little droopy) underaged international terrorist.

For me, a lawyer, it is also a heartwarming experience whenever we obey not only the letter, but also the spirit of the law, as I am convinced that thanks to the vigilance of the security personnel, after these measures all passengers could proceed to their destinations with a considerably higher level of safety.


Ma megvettem a repülőjegyeket közelgő nyaralásunkhoz. Hollandiából indulunk majd, amiről eszembe jut az a közelmúltbeli eset, mikoris a reptéri biztonsági ellenőrzés során Waltertől (9) elkobozták a világoskék áttetsző műanyag pisztolyát, ami pingpinglabdakat lő ki (a 3 db hozzátartozó lőszerrel együtt), mint “más utasokban félelem keltésére alkalmas eszközt”.
A személyzet elkötelezett éberségének hála az esetet követően már végképp teljes biztonságban éreztem magam.
A képen az inkriminált eszköz, valamint az amúgy mindenre elszánt (bár ekkorra kissé szottyadt) Kiskorú Kőrözött Nemzetközi Terrorista látható.

Juan Carlos for President

My daughter (13 years old) has been learning to play the jazz saxophone for 5 months. 
Her teacher, Juan C, a gentleman from Cuba, is a professional musician, who has taken up teaching not so long ago – meaning he does not necessarily follow the ‘music school protocols’ in each and every aspect.
Now e.g. in order to introduce his students to the Real World from a very early age of their studies, for today he organised a small concert for them in one of the local jazz cafes in Antwerp.
I find it simply gorgeous – at least I still clearly remember that the peak moment of my music school studies was when I could play at the Christmas concert in the local old-age home.
My daughter’s concert performance has been recorded, which – in order not to hurt the sensitivity of those of my readers here who are not completely deaf – I’m not going to show now. 
Rather a photo: this was taken 5 months ago, the day when she could touch her saxophone for the first time.
By the way, approximately the same day when I last saw her practicing.
– Hungarian follows –
Szóval az úgy volt, h Noémi (13) 5 hónapja a helyi zeneiskola szervezésében jazz szaxofonozni tanul. 
Az oktatója, Juan Carlos, egy kubai úriember, aki főfoglalkozású koncertzenész, valamint saját produkciós céget irányít. 
Utóbbi okán, tehát hogy a tanítás inkább mellékszál az életében, és amúgy gyakorló előadó, az oktatási módszertanról alkotott nézetei sem a zeneiskolákban (legalábbis számomra) megszokottak. 
Annak érdekében pl hogy a gyerekek ne csupán az iskola elzárt világában zenéljenek, hanem már rögtön a hangszerrel való ismerkedés kezdeteitől megtapasztalhassák, hogy mire is (lesz majd egyszer soká) jó ez az egész, szervezett nekik mára egy fellépést az egyik helyi jazz kávéházban.
Szerintem az ötlet káprázatos, legalábbis én még élénken emlékszem, hogy zeneiskolai hangszeres tanulmányaim csúcspontját az a délután jelentette, mikor karácsonyi műsor keretében felléptünk a kerületi idősek otthonában.  
Lányom mai szerepléséről egyébként videofelvétel is készült, amit a nem teljesen süket olvasókra tekintettel most inkább nem tennék közzé – majd ha már a játszott dallam is felismerhető lesz. Az addig hátralevő 10-15 évet a fentebb csatolt fotóval kívánom áthidalni: ez a kép aznap készült, amikor 5 hónappal ezelőtt először fogta kezébe a hangszert. 
Megjegyzem, gyakorolni is hozzávetőlegesen ekkor láttam utoljára.

Health above all

– Hungarian follows –
Ok, so according to the doctor’s instructions Grandma needs to take a half from this pill.
Ps: my mobile phone together with the phone number of the Emergency carefully prepared on the table. If I don’t come any more, I did not have anything left to push the keyboard with.

But hey, 1-2 chopped-off fingers, what’s that? A very tiny sacrifice – health is more important.

Tehát akkor az orvos utasítása szerint nagyinak ebből kell bevennie felet.
Ui: A mobilom az Ügyelet számával egyetemben az asztalon gondosan elhelyezve. Ha többé nem jelentkeznék, akkor nem maradt mivel bepötyögnöm a számokat.
De 1-2 levágott ujj – mégis mi az? Aprócska áldozat az egészség oltárán.

Some words on different perspectives..

Just seen this photo on the internet.

I asked my family members to interpret the picture:

My older child (13 – a Generation Z teenager..): “The 2 birds are fighting for food!”

Then I asked her little brother (9): “They are sharing food/ feeding each other..”.

Asked myself, a lawyer: “It’s what we call a ‘joint possession’..”

Asked my husband, an engineer: “The fish is too big, the birds are trying to cut it into two.”

Whatever the interpretation is, it would most probably not be the right moment to run a satisfaction survey on the fish, as the client.