Category: Belgium

Family as unlimited source of innovation

Innovation idea: free Parental Control App.

When you visit huge places where the risk is high that your child may get lost, in order to easily find her back all you need is to install this app which will show you the map of the building with detailed information on the location of the electric outlets.

The 2.0 version of the same app will add the map of the best Public WiFi Hotspots of the same building.

__________


Innovációs javaslat: ingyenes Szülői Felügyeleti app.

Nagyobb épületek, pl pláza családi látogatásakor, ahol fennáll a veszélye annak, hogy a családtagok szem elől tévesztik egymást, tinédzser gyermekek megtalálása a jövőben játszi könnyedséggel!! 
Mindössze ezen app installálása szükséges, mely az épület villamos tervrajza betöltésével megmutatja a helyszínen található konnektorok elhelyezkedését.
Fejlesztés alatt: ugyanezen app 2.0 verziója már az épület legerősebb nyilvános wi-fi hotspotok szerinti alaprajzát is tartalmazza.

Been there, done that..

Yesterday I enrolled my daughter, Noëmi (13) to her secondary school. 
I am having a conversation with the school administrator, if they need to know anything important about her before she starts in September. 
Me: ’She is trilingual.’ 
School: ‘Great!’
Me: ‘She is lazy as hell’.
School (understanding): ’So she is a very normal teenager. Any learning difficulties?’
Me: ‘She will claim she has it in maths – but you should not believe her. See bullet point above.’
School: ‘Of course not. We have many students who try the same trick, she will feel right at home.. Anything else we need to know?’
Me. ‘She will negotiate on everything. I mean eve-ry-thing.’
School (happily): ‘With this attitude she has already well integrated with her peers. Welcome to our school, we are very much looking forward to have her on board in September.’
_____________
Tegnap beirattam Noémit (13) a választott középiskolájába, ahova jövő évtől jár majd.
Iskolatitkár Úr kérdezi tőlem, mit írjanak a gyermek fájljába, amit esetleg érdemes róla tudniuk a szeptemberi kezdéshez. 
Én: “3 nyelvű”
Iskola: “Szuper!” 
Én: “Egy lusta dög”.
Iskola (megértően): “Tinédzser. Az volna gyanús, ha nem így volna. Van bármilyen tanulási nehézsége?”
Én: “Ő legalábbis azt fogja állítani, hogy matematikából van neki ilyenje – de önök ne higyjenek neki. Lásd előző pont.” 
Iskola (vidáman): “Oh, ezt ismerjük. Gyakorlatilag csak ilyen diákjaink vannak Bármi egyéb?”
Én: “Mindent megcsellendzsel majd. MIN-DENT.”
Ő: “Ezzel gyakorlatilag már be is illeszkedett tanulóink sorába. Nagy szeretettel várjuk Noémit szeptemberben.”

Testing and validating conceptual models

Today, biking to school with my 9-yr-old son:
He (on a painful voice): ‘OOOUCCH!!!! My back hurts very much!!’
Me (with a worried look): ‘Let’s stop immediately, so I can check! Where exactly does it hurt?’
He: ‘Where my bag-pack touches it.’
(…In a short while…)
Me: ‘Walter. What is the precise purpose of carrying a tree trunk with you?’
He: ‘Ooohh THAT one! I totally forgot about that! I collected it yesterday in the school yard, so I can poke my sister with it.’
Me: ‘Walter – do you think it is a good idea?’
He: ‘Yes. It works.’
_______________
Ma, iskolába bicajozás közben Walter (9) fájdalmas arccal:
“AUUÚ, nagyon fáj a hátam!!”
Én (aggodalmasan): “Álljunk meg gyorsan, megnézem mi az. …Pontosan hol fáj?”
Walter: “Ott, ahol a hátizsák hozzáér.”
(…Néhány másodperc múlva…)
Én: “Walter. Pontosan milyen okból hordasz magadnál egy fatörzset?”
Walter: “Ja AZ! El is felejtkeztem róla! Tegnap gyűjtöttem az iskolaudvaron, hogy majd Noémit bökdöshessem vele.”
Én: “Walter – szerinted ez jó ötlet?”
Walter: “Igen. Működik.”

Compliments

One of my favourite colleagues greeted me today with a ‘Good morning, Mrs. Trump’.
I thanked for his compliment a bit hesitantly, since I wasn’t sure whether he considers me as beautiful or as clever.
__________
Az egyik kollégám ma reggel “Good morning, Mrs Trump”-pal köszöntött vidáman. 
Bizonytatlanul köszöntem csak meg a bókot, mivel nem tudtam, h szerinte olyan szép vagyok, vagy olyan okos.

Books and their covers

My daughter (13) has recently received braces on her teeth.

She could choose between many different colours, finally ending up with a pink set.

The dentist, a lady in her 50s, gave her a big smile and confirmed that she could totally understand the colour choice, being ‘nicely girlish’.

My daughter listened to her politely, eventually remarking: 

‘It could be also a reason for my choice. 

..But actually, this is the shade of colour that best matches the anti-theft alert app that I installed on my smartphone a while ago, and use as a Wallpaper ever since.’


Never judge a book by its colour – nor a generation Z female by her braces colour.

________


Noémi (13) a napokban fogszabályzót kapott.

Rengeteg színből választhatott – végül a rózsaszín mellett döntött.


A fogász, egy 50 körüli hölgy, mindezt széles (és hibátlan) mosollyal nyugtázta, és biztosította lányom, hogy teljességgel megérti döntését, mert “a rózsaszín az olyan aranyosan lányos”.


Lányom udvariasan végighallgatta, majd a kedvesen megjegyezte, hogy akár ez is lehetne döntése alapja, bár ő történetesen azért ezt a színt választotta, mivel árnyalatban ez passzol leginkább ahhoz a lopásgátló app-hez, amit a napokban installált, és amit screen-saver azóta is használ az iPhone-ján.


Ne ítélj meg egy könyvet a borítója – egy tinédzser lányt pedig a fogszabályzó színe alapján.


Burden of proof

My daughter (13): ‘Papa, how come you are not afraid of insects?’
My husband (in a calm tone): ‘I am simply bigger than them.’
My daughter: ‘Ok-ok, but I am also bigger and still afraid – how can you explain it??’
My husband (even calmer): ‘Well, I am not convinced if one of us has to give an explanation, it is necessarily me..’
____________
Noémi (13): “Apa, te hogy csinálod, hogy nem félsz a rovaroktól?”
Házastársam (nyugodt hangon): “Egyszerűen nagyobb vagyok náluk.”
Noémi: “De én is nagyobb vagyok náluk, mégis félek tőlük, ezt mégis mivel magyarázod??”
Házastársam (még nyugodtabban): “Nem vagyok róla meggyőződve, hogy emiatt feltétlenül nekem kellene magyarázkodnom..”